Ladánybene története
Ladánybene Bács-Kiskun megye északi határán, a
Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található. A Duna-Tisza
közi homokhátság 40-50 méterrel magasabban fekszik, mint a Duna ártere. A
felszín nagy részét futóhomok borítja. A hosszú évek során azonban egységes,
összefüggő futóhomok-takaró nem alakult ki, mert a Duna ágak mentén nagy,
vizenyős laposok helyezkedtek el és ezek akadályozták
a futóhomok mozgását. A felszín nagyobb része jól elegyengetett, ugyanakkor
több területsávban tagolt buckavonulatokkal is találkozhatunk.
A megye kontinentális éghajlatú; forró nyarak, időnként szélsőséges hideg
telek jellemzik. Évi középhőmérséklet 10-10,5 Celsius
fok között változik. Községünk az ország napfényben leggazdagabb területéhez
tartozik. Községünk másik jellemzője a csapadékszegénység. Az évi csapadék
mennyisége 500-580 mm, a páratartalom alacsony, emiatt elég jelentős talaj- és
légköri aszály lép fel.
Ladánybene Bács-Kiskun megye északi részén fekvő
település, Kecskeméttől 24 km-re. A község megközelíthetősége jó, akár a
fővárosból, akár a megyeszékhelyről érkeznek ide látogatók. Vasútállomás nincs,
de távolsági autóbusz-megállóval rendelkezik. Az utazási idő a megyeszékhelyről
autóbusszal kb. 35 perc, személyautóval 25 perc, a fővárosból 1 óra 45 perc
autóbusszal, személyautóval kb. 1 óra 15 perc. A község elérését nagyban segíti
az E5 autópálya közelsége.
A lakosság száma 1685 fő. A legutóbbi népszámlálás idején a lakónépesség 43
%-a aktív, az aktív keresők mintegy 90 %-a fizikai
foglalkozású volt. Népessége magyar és többségben római katolikus vallású.
Külföldi testvér települése a falunak Szentábrahám
(Románia).
Ladánybene Bács-Kiskun megye északi részén lévő
település. A Kiskunság homokhátsági aszályos részén fekszik. Nevét a Benepuszta és Jászladány nevek
összekapcsolódásából kapta az 1800-as évek közepén.
A terület, mint puszta, a honfoglalás korában Solt fejedelem birtoka volt,
aki 922-ben I. Berengár olasz császár védelmében
jelen volt Olaszországban. Az egyik katonája volt Bene
vitéz, aki tettéért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. Igazolják ezt az
állítást az 1834-ben végzett ásatások, melynek során a falu határában egy lovas
vitéz sírját találták meg. A sírban a szokásos fegyvereken kívül I. Berengár császár pénzérmeit is felismerték. Az ezt követő
századok során a területet, mint pusztát, pásztorkodás céljára használták.
A törökdúlás idején (1559) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte. Ez időben szinte teljesen
elnéptelenedett. Természetesen az idők során a település neve többször kisebb
változáson ment keresztül. 1458 Benne, 1559 Bene,
1629 Benekszállás, 1710 Bene
puszta, 1880 Ladánybene puszta, 1907-től Ladánybene nagyközség, 1950-től Ladánybene
község.
A Rákóczi szabadságharc idején ismét jelentős népesedés indult el a pusztán
.A jászságot kinőtte az ottani pásztorkodás, ezért
terjeszkedni kezdtek. Folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére. Így került
bérleményébe Jászladánynak és Jászberénynek Bene-puszta. 1745-ben a jászok a legelőket jogilag is
megkapták. Bene puszta felét 3321 kh.
területtel Jászladány kapta meg, 3750 Rhónus Ft-ot fizetett érte. A puszta másik fele Jászberényé
lett.
Az 1800-as évek közepétől lendületes fejlődés indult meg térségben Kialakult
egy önálló település, mely 1878-tól önálló, saját iskolával rendelkezett. A
népesség 1870-ben 60 fő volt, míg 1910-ben már 1300 fő volt. Közigazgatásilag Lajosmizséhez tartozott 1877-től 1909-ig. A magyar királyi
belügyminiszter 137968/1907.sz. rendeletével alakult
meg, mint nagyközség 1909 január 1-től. A Község első jegyzője Skultéthy Gyula volt.
A község területén 1870-ben 150-en laktak, majd 1930-tól 1960-ig a
népességszám meghaladta a 2000 főt. Az 1990-es népszámlálás idején mintegy 1650
lakost számláltak. A község a térségnek megfelelően még ma is tanyás jellegű, a
népesség közel négytizede külterületen lakik.
A II. világháború időszakában a község lélekszáma közel 3000 főre
emelkedett. 1945 után rohamos fejlődés tapasztalható. Kiépült a villanyhálózat.
Épült: templom, orvosi rendelő, kultúrház. Ugrásszerűen megnőtt a belterületi
lakások száma. A hatvanas években megépült az óvoda, a hetvenes években a
vízmű.
A nyolcvanas, kilencvenes évek fontos eseményei: 1983-ban új iskola,
1984-ben a temető rendezése, 1988-ban nemzetközi távhívó rendszer, 1988-ban
fogászati szakrendelés beindítása, 1990-ben a patika átadása, 1992-ben a
gázvezeték kiépítése.
A helyi túraútvonal a közelmúltban került kijelölésre, a község
legérdekesebb külterületi részeit érinti. A községben kereskedelmi szálláshely
nincs, a korábban már említett Tájmúzeumnál van
lehetőség nyáron kisebb, 15-20 fős csoportok tábori körülmények közötti
elszállásolására. Ezzel leginkább iskolai csoportok élnek.
A falu
sétahajózásra alkalmas tóval nem rendelkezik, de mesterséges tavai alkalmasak
horgászásra. Strandja, gyógyfürdője nincs a községnek. A környékbeli fiatalok
kedvelt szórakozóhelye a Desperadó Klub disco, amely országos hírű és a legmagasabb színvonalú
ilyen szórakozóhelyként tartják számon. Ladánybenének
mozija nincs, de a falu könyvtárában 11 ezer kötet áll az olvasók
rendelkezésére. Ebben az évben gyönyörű, minden igényt
kielégítő játszóteret építetett a helyi önkormányzat. A szép fajátékok
kicsinek, nagynak egyaránt örömet szereznek. A falu határában a Kiskunsági
Nemzeti Park által védett területen számos ritka növényt találhatunk.
Minden év augusztusának
első hétvégéjén falu napot tartunk, ahol műsorral, illetve utcabállal
szórakoztatjuk az idelátogatókat. A falunap keretében képzőművészeti
kiállítások kerülnek megrendezésre. Ezen az eseményen lép fel a faluról nevet
kapó Ladánybene 27 zenekar.
Ladánybene mezőgazdasági település, jelentéktelen
iparral. 1989 után a földeket felosztották a gazdák között, de jelentős a
parlag és kihasználatlanok a volt szövetkezeti tulajdonok. A föld gyenge
minőségű homokos talaj, amelynek négytizede szántó, 30 %-os
az erdő aránya, 15 % gyep és alig 4 % a munkaigényes kert-gyümölcsös-szőlő
terület aránya.
A faluban több
mint 750 egyénileg gazdálkodó háztartás van, de a félszázat sem éri el a
főfoglalkozású gazdálkodók száma. A művelt földterület 64 %-a szántó, egytized
körüli a gyep és az erdő aránya is, és meghaladja a 6 %-ot
a munkaigényes kert- gyümölcsös-szőlő részesedése. A juhtenyésztésen kívül nem
jelentős az állattartás.
Egy gazdaságra
számítva mindössze 73 m2 öntözhető terület esik, és nem jelentős a primőrtermelés
sem. E községet is érintő a Duna-Tisza közi vízhiány, így csökkent a kukorica
és a zöldségtermelés. A településen 9 jogi személyiségű - közülük 5 ipari
jellegű - vállalkozás van, de csak 2 olyan, ahol 10 főnél több a
foglalkoztatott. Összesen 100 egyéni vállalkozás működik a faluban.
A településen
lakó népesség 43 %-a aktív, az aktív keresők mintegy
90 %-a fizikai foglalkozású, utóbbiak hattizede az iparban és a mezőgazdaságban
dolgozott. Az aktív keresők négytizede 19 évesnél fiatalabb, fele
pedig legalább középfokú végzettségű. A munkanélküliségi ráta 10-12 % körül
van. A községben bölcsőde nem, de óvoda és általános iskola működik. A
községben 722 villamos energiát és 273 vezetékes gázt fogyasztó háztartás van,
a lakások közel felében nyílik valamilyen mód közüzemi hálózatból való
víznyerésre, közcsatorna-hálózat kiépítse idei év tervei között
szerepel. A falu ez évi tervei között szerepel a tanyák villamos hálózatának
felújítása.
Befektetőkre vár
a volt Rákóczi Szakszövetkezet gazdasági telepe. Az ingatlanpiac közepes, a
telekárak 150-200 Ft/m2, a lakások átlagos forgalmi értéke 40-60 ezer Ft/m2
körül mozog. A helyi ingatlanpiacra nem jellemző a bérbeadás.A helyi adók (iparűzési, súly) a törvény által
megengedett legkisebb mértékben kerültek megállapításra. A település 4072
hektáron terül el, ebből 96 ha a belterület. Ladánybenén 1 háziorvos teljesít szolgálatot, valamint már
évek óta működik a fogorvosi és a védőnői szakellátás.